Ügynökök, workflowk - jogi túlélési stratégiák
egy tegnap esti ai/gdpr bírságos posztom után elgondolkodtam, hogy vajon mi lenne a jó és használható jogi tanács azoknak, akik most ai ügynökséget építenek vagy egyszerűen másoknak csinálnak workflowkat, amik érintenek a háttérben amúgy jogi, főleg gdpr kérdéseket. Ezekre a vállalkozói attitűdökre jutottam: 1. én technológiát fejlesztek és adok el, nem felelek jogi vonatkozásokért. ha körültekintő vagyok, akkor jelzem az ügyfélnek, hogy jogász, adatvédelmi tisztviselő a saját részét szabályozza, írja meg. Szerintem nagyrészt erre fog esni a választás. 2. én technológiát fejlesztek és minimálisan beletanulok a jogi vonatkozásokba, hogy legalább azt értsem, hogy eleve miket megépíteni nagyon veszélyes jogilag vagy lehetetlen. Ez a forgatókönyv nem fog menni szerintem, mert nem 1-2 hónap beletanulni jogilag és amúgy is kit érdekel. Nincs idő erre. 3. eleve jogásszal együtt fejlesztek, menet közben már kikérem a tanácsát. de ezt a többség akadályozásnak fogja venni és amúgy is a jogi szakma is most tanulja csak ezt. másrészt ezt is meg fogja fizetni az ügyfél és nem rontja ez az én bizniszemet? szerintem ez a forgatókönyv később lesz. 4. a legjobb az lenne, ha vki olyan személy (vagy ágens :)) fejlesztene eleve csak, aki egy személyben érti az egészet, tecnológiai tudásban is már baromira előre tart és jó jogi tudása és megérző képessége van, hogy milyen joggyakorlat fog kialakulni. ilyen szerintem ma nem biztos, hogy van. a jogászok meg ugyanúgy nem jók technológiában, IT-ban, ahogy fordítva. még egy: ezt csak személyes adatok oldaláról elmélkedtem,, nem vontam bele a legtöbb magyar cégnek idén élesedő EU NIS2 irányelv és Ibtv. vonatkozásait a kiberbiztonsági kérdésekről, illetve nem fűztem tovább a szerzői jog, védjegy jog várható változásait pl. az usa és majd eu szerte általános bírósági perek jövőbeni kimeneteleinek kérdésében.