Volt mĂĄr olyan napod, amikor Ășgy Ă©rezted, hogy bĂĄrmit csinĂĄlsz, sosem elĂ©g?
Hogy valahogy mindig marad valami, amit jobban is csinĂĄlhattĂĄl volna?
Pedig az igazi fejlĆdĂ©s nem a tökĂ©letessĂ©grĆl, hanem a folyamatban maradĂĄsrĂłl szĂłl.
Képzeld el...
ahogy reggel felkelsz, Ă©s nem azzal a gondolattal indĂtod a napot, hogy
âMa mindent hibĂĄtlanul kell csinĂĄlnomâ
,hanem azzal:
đ âMa is csak egy kicsit jobban fogom csinĂĄlni, mint tegnap.â
LĂĄtod magad, ahogy haladsz.
Hallod a sajĂĄt hangod, ahogy azt mondod: âOkĂ©, ma is tettem valamit. âĂs Ă©rzed azt a nyugodt elĂ©gedettsĂ©get, hogy nem adtad fel.
âNem az szĂĄmĂt, milyen gyorsan haladsz. Az szĂĄmĂt, hogy nem ĂĄllsz meg.â A tökĂ©letessĂ©g hajszolĂĄsa csak kimerĂt. A folyamatos fejlĆdĂ©s viszont megerĆsĂt, Ă©pĂt Ă©s magabiztossĂĄ tesz.
đĄ Kis kihĂvĂĄs mĂĄra:Ărj le 1 dolgot, amit ma megtettĂ©l â bĂĄrmilyen aprĂłsĂĄg is legyen az âami közelebb vitt ahhoz az emberhez, akivĂ© vĂĄlni szeretnĂ©l.
Lehet, hogy ez csak egy döntĂ©s volt. Egy gondolat. Egy cselekvĂ©s. Mi volt a te kis lĂ©pĂ©sed ma, amire bĂŒszke vagy?
Ărd meg kommentben, Ă©s inspirĂĄljunk mĂĄsokat is!