Kérdés, ami engem is foglalkoztatott, mielőtt idejöttem. 🤔 Tegnap megmutattam a számokat – 1,5 milliárd gumiabroncs évente, 50-80 év lebontási idő, 100+ mérgező anyag. Ma egy kicsit másképp közelítsük meg a témát. Mert mielőtt valaki megoldást keres, érdemes megkérdezni: Ti hogyan gondolkodtok erről? Képzeljétek el ezt a helyzetet: Egy mexikói városban vagy. Előtted 10 000 tonna elhasznált gumiabroncs. Nincs rá költségvetés, nincs rá infrastruktúra. A lerakó tele van. Az emberek elégedetlenek. Mit tennél? 👇 Szavazz az alábbi opciók közül – és ami fontosabb: írj kommentbe, miért azt választottad! 🗳️ A szavazás: A) 🔥 Elégetném – legalább energia keletkezik belőle B) 🏗️ Építőanyagként használnám fel – útburkolat, töltőanyag C) ♻️ Megvárnám, amíg van technológia a feldolgozásra D) 💡 Bevonnék egy innovatív céget, aki megoldja helyettem Miért kérdezem ezt? Mert pontosan ezek az opciók forogtak a mexikói döntéshozók asztalán is az elmúlt évtizedekben. Az A) – mérgező, tiltott, mégis ez történik a legtöbb helyen. A B) – részleges megoldás, de nem kezeli a teljes mennyiséget. A C) – addig a probléma csak nő. A D) – ez az, amit mi képviselünk. De ahhoz, hogy működjön, a piacnak is készen kell állnia. Mexikó most ért el arra a pontra, ahol a D) opció gazdaságilag is megéri. Ez az ablak, ami most nyitva van – és amit a SunMoney most használ ki. Egy személyes gondolat: Három napja vagyok itt, és minden egyes tárgyaláson, minden egyes helyszíni bejáráson ugyanazt érzem: Ez nem egy "majd egyszer megoldjuk" projekt. Ez egy most kell cselekedni pillanat. Az ilyen pillanatok ritkák. Ti melyiket választanátok? Szavazzatok és írjátok meg a kommentben a gondolataitokat – minden véleményre válaszolok ma! Holnap megmutatom az első igazi helyszíni tapasztalatokat – fotókkal, valós benyomásokkal, semmi szépítés nélkül.