Szia Károly! Érdekes gondolat. Én másfél generációval idősebb vagyok. A 90-es években lettem vállalkozó. Akkor egyszerűbb volt az egész, bár más módon. Én telefon nélküli világban nöttem fel, és egyszerű volt a találkozás, a kapcsolattartás. Úgy látom, hogy még összehasonlítani sem tudom a két világot. Belül úgy érzem, hogy másik ember voltam egy másik világban. Teljesen egyetértek az AI nyújtotta roppant egyszerűséggel és azzal is, hogy minél több dolgot rábízzunk az AI -re. Úgy látom, hogy aki belelát az AI mélységeibe és valóban kihasználja a tudását, az nem butul, hanem gyorsul. Az agyunk és az érzékeink hihetetlenül fel tudnak gyosulni az AI segítségével. Amikor az AI-vel dolgozok, akkor hihetetlenül gyorsan pörög az agyam. Mire elmondja, vagy csak a feléhez ér már nyílnak az új ötletek, amiket adok vissza és az AI-ben is újabb és újabb ötletek nyílnak. Ez azért is van, mert felataláló vagyok és eddig fejben és papíron fejlesztettem bármit, most az AI segítségével ez hatványozódni tud. Egy érdekes dolgot tapasztalok és ezt meg szerettem volna kérdezni. Úgy látom, hogy egy modellel a munkám egy darabig zseniális és egy ponton hibázik, vagyis hibázni kezd. Érdekes, hogy ez eljön egy-két hét után egy témában és olyankor egy másik modellel folytatom a munkát. Ez akkor igaz, ha egy hetekig tartó azonos munkában vagyok. Tehát egy darabig jó az antropik, majd gemini és így tovább. Van ilyen tapasztalatotok? Köszönöm!

A világ annyira más volt. Sokkal nagyobb szabadság volt. A hatóságok erőtlenek és tudatlanok voltak. Éppen levetette az ország a régi rendszert. Nagy szabadság volt, ma ennek nyoma sincs. A kérdésre a válasz az egyik hogy nagy lehet az ablak, de ha sorra nyitom az új csetek és viszem át a témát egyikről a másikra, akkor is előfordul, de persze ritkábban, hogy teljesen eltéved a modell. Akkor már olyan nyílvánvaló dolgokat is el tud rontani, hogy modellet szoktam váltani. Az adott témát valahogy nem tudja jól folytatni. Ez pár nap szinte folyamatos munka után fordul elő egy témában.