Tudtad, hogy az agyunk imádja a megszokott dolgokat? Annyira, hogy még akkor is ragaszkodik hozzájuk, ha tudjuk, hogy nem tesznek jót nekünk. De van egy trükk: ahelyett, hogy teljesen új szokásokat próbálnánk bevezetni, "csempésszük be" őket a már meglévő rutinjainkba! Képzeld el a reggeli fogmosásodat. Ez egy fix pont, amit automatikusan csinálsz. Mi lenne, ha ehhez kapcsolnál hozzá valamit? Mondjuk amíg fogat mosol, csinálsz 20 guggolást. Furcsa? Lehet. De működik! Mire észreveszed, már természetessé válik, hogy fogmosás közben edzel. Az "időhorgony" módszer is zseniális: keress a napodban olyan ismétlődő eseményeket, amikhez az új szokást kötheted. Például minden kávézás után igyál meg egy pohár vizet, vagy minden emailezés után állj fel 2 percre nyújtózni. Az agyad hamar összekapcsolja ezeket a tevékenységeket. A másik kedvenc módszerem a "mikro-haladás". Ne akarj egyből napi egy órát meditálni. Kezdd egy perccel! Igen, jól olvasod. Egy perc olyan nevetségesen kevésnek tűnik, hogy az agyad nem fog ellenállni. "Jó, egy percet kibírok" - mondja, és hop, máris beindult a folyamat. És itt egy nem hagyományos tipp: használd a "ha-akkor" játékot. De fordítva! Ahelyett, hogy azt mondanád "ha hazaérek, akkor edzek", mondd azt: "ha nem edzek, akkor nem nézhetem meg a kedvenc sorozatom következő részét". Az agyunk jobban fél a veszteségtől, mint amennyire vágyik a nyereségre. Az utolsó titkos fegyver: a "szendvics-módszer". Helyezd az új szokást két olyan tevékenység közé, amit már szeretsz csinálni. Ha utálsz futni, de szeretsz zenét hallgatni és forró zuhanyt venni, akkor a futás előtt hallgass egy kedvenc számot, majd jutalmazd magad egy kellemes tusolással. Az agyad hamarosan a két kellemes élmény között kevésbé fogja észrevenni a futást.